Extrasystole — váratlan szívdobbanás, ne essünk pánikba!
A szívverésünket csak akkor vesszük észre, amikor szabálytalanná válik. Egy-egy szabálytalan ütés, „ritmusvesztés” azonban mindenkinél előfordul, ami normális és ártalmatlan, viszont fontos, hogy tudjuk meg, mi lehet a hátterében!
Ma már az okosórákkal folyamatosan figyelhetjük szívünk munkáját, vagy WIWE készülékkel is bárhol, és bármikor klinikai szintű vizsgálatot tudunk készíteni a szívműködésről és a véroxigén telítettségről. Vannak kezelendő zavarok, mint az extrasystole, amikor két szívösszehúzódás között a megszokottnál hosszabb idő telik el, kihagy, vagy erősebben dobban. Sokan csak az esti nyugalomban, csendben veszik észre. Az első ijedt gondolat után érdemes megfigyelni: mennyi a számuk egy nap alatt, ha folyamatosan több rendkívüli szívverésünk van, mindenképp forduljunk kardiológushoz, hogy biztosan kizárjunk bármilyen olyan problémát, ami már kezelést igényel. Ugyan nincs egységes szabály, de ha 13 százalékkal kevesebb a kamrai extrasystole gyógyszeres kezelés, ha nagyobb, a tünetektől függően abláció javasolt. A Parliament Medical Centerben 24/72 órás EKG Holter vizsgálatra, vagy Wiwe készülék kölcsönzésére is van lehetőség!
„Normális esetben percenként 60–80-at dobban a szívünk. A nagyon edzett sportolóknak van, hogy alig több mint 40-et. A túl lassú szívverés sem jó, a nagyon alacsony szívverésnél felvetődik a szívritmusszabályozó beépítésének szükségessége. Lassú szívverés, ritka kivételektől eltekintve, általában súlyosabb szívbetegségek esetében áll fent. Viszont sokkal nagyobb pánikot okoz a megszokottnál gyakoribb szívverés. Okos órákkal felvértezve már-már görcsösen figyeljük szívünk munkáját és azonnal a legrosszabbra gondolunk, ha olykor nagyobbat dobban, esetleg kihagy, vagy bármilyen rendellenességet érzünk, vagy látunk. Ez pedig nem ritkán szorongást okoz, hiába a negatív kardiológiai lelet, van, hogy már félünk sportolni, vagy bármilyen, szerintünk megerőltetőbb tevékenységet végezni. Ezek az eszközök nagyon-nagyon hasznosak, de tudnunk kell jól értelmezni a kapott információkat. A félelem leküzdésére javasoljuk a 24 órás Holter vizsgálatot, otthoni EKG-készüléket, a WIWE okos készüléket, és a szakemberrel egyeztetett terheléses vizsgálatot. Ezek eredménye megmutatja, mikor jönnek a nagy ütések, mennyi a számuk, milyen jellegűek és mennyire bírta a terhelést a páciens. Ezek ismeretében dönt a kardiológus sportolhatunk-e, illetve milyen életmódváltás szükséges. Ha vannak tüneteink, panaszaink, ha olyan élethelyzetbe kerülünk, ami minket jobban megvisel, és ettől feszültebbek vagyunk, vagy ha sportolni kezdünk, érdemes egy alapszűrést végezni: teljes laborvizsgálat, vérnyomás, pulzusmérés, EKG, terheléses vizsgálat. A felgyorsult szívverést gyógyszerekkel, és eszközös beavatkozásokkal lehet lassítani, ezáltal tudunk hosszabb pihenést biztosítani a szív számára, és így javul a vérellátás” —mondja Prof. dr.Gellér László, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnökségi tagja, a Pmed Center szakmai vezetője.