Mivel foglalkozik egy érsebész?

Az érsebész olyan érrendszeri betegségek és rendellenességek megelőzésével, diagnosztizálásával és gyógyításával foglalkozik, mint az érszűkületek, értágulatok, a trombózis, illetve mélyvénás trombózis, és a visszeresség. Ezeken túl pedig olyan érbetegségek gyógyításában is részt vesz, melyek a magas vérnyomás és a cukorbetegség következményei. Kérjen időpontot érsebészeti magánrendelésünkre, amennyiben az alábbi panaszokat tapasztalja.

Milyen panaszokkal érdemes érsebészhez fordulni?

• Járás közbeni lábfájdalom, amely a megállást követően csökken,
• Visszerek a lábon,
• Estére duzzadt lábszár és „nehézláb” érzés,
• Végtagi görcsös érzés,
• Végtagfájdalom nyugalmi állapotban
• Végtagi érzéskiesés vagy bizsergés
• Kéz- vagy lábizom gyengülése,
• Lábviszketés, ödéma
• Artériás betegségek
• Az olyan kockázati tényezők esetében, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az emelkedett vérzsír értékek, a dohányzás és az elhízás, tünetek nélkül is indokolt a rendszeres szűrővizsgálat.

Az verőér betegségek tünetei attól is függenek, hogy mely verőéren alakulnak ki. A Doppler vizsgálat segítségével megmérhetjük az artériás vagy vénás véráramlást, amely segítségével megállapítható, hogy szükség van-e beavatkozásra, esetleg további vizsgálatra, vagy sem. Sok esetben a beállított gyógyszeres terápiával, illetve az életmód megváltoztatásával a betegség súlyosbodása megállítható, ám előfordulnak olyan esetek is, amikor érsebészeti beavatkozás szükséges.

A nyaki verőér szűkület

A nyaki verőér szűkület az agy vérellátásában és így az agy működésében okoz zavart.

Specifikus tünetei:

• féloldali bénulás,
• féloldali érzészavar,
• szemmozgató ideg bénultsága
• valamelyik oldalt nem veszi figyelembe
• afázia

Nem specifikus tünetek, de kombinálva már utalhatnak nyaki verőér szűkületre:

• tudatvesztés
• rohamszerűen jelentkező érzészavar
• szédülés
• amnézia, feledékenység
• inkontinencia
• zavartság

A sokszínű tünetek mellett gyakran tünetmentesen is előfordul.

Alsó végtagi verőér szűkület

Az alsó végtagi verőérszűkület a lábizmok funkciójának romlásával jár. Első tünete a megterhelő mozgás (lépcsőzés, emelkedő) következtében jelentkező fájdalom, mely megállás esetén perceken belül enyhül. Később már a vízszintesen való séta is fájdalmat eredményez, végül pedig a nyugalomban is fáj az érintett végtag.

Hasi verőértágulat – Aorta aneurizma

Az aneurizma az érfal gyengesége miatt kialakuló kiboltosulás. Megrepedése (ruptúra) esetén annál nagyobb vérzés alakul ki, minél nagyobb érről van szó. Leggyakrabban az aorta (főverőér) hasi szakaszán alakul ki aneurizma, melynek repedése akut életveszélyes állapotot jelent. Az aorta aneurizma leggyakrabban tünetmentes, hasi ultrahangos vizsgálat során mellékleletként kerül felfedezésre. Ha mégis tünetet okoz, az leggyakrabban tapintható pulzáció a hasban, mely néhány esetben fájdalommal jár. Kivizsgálása során megállapításra kerül a kiboltosulás mérete és ennek függvényében éves utánkövetés vagy 5,5cm felett, illetve gyors növekedés esetén műtét indokolt.

Visszér

A visszérbetegség az érfal rendellenes megvastagodása, kitágulása, amelynek következtében nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. A visszeresség legfőképpen a comb, vagy a lábszár vénáira jellemző, de máshol is előfordulhat. Tünetei nem feltétlenül arányosak a látott eltérésekkel, azaz kis visszeresség is okozhat komoly panaszokat, míg egy nagy vénát érintő súlyos visszeresség is lehet panaszmentes

A panaszok változatosak lehetnek:

• nehézlábérzés
• lábdagadás
• éjszakai izomgörcs
• viszkető érzés
• bizonytalan zsibbadás
• nyugtalanláb-szindróma

Fontos jellegzetesség, hogy állás és ülés közben a panaszok rosszabbodnak, míg fekvő helyzetre javulnak. Ezek mellett a kitágult érfalakban vérrög alakulhat ki, amely nagy mértékű fájdalommal jár. Előrehaladott állapotban a visszeres vénák felett elvékonyodhat a bőr és meg is repedhet, ami erős vénás vérzéshez vezet. A végstádiumú visszerességben vénás fekély alakulhat ki, melynek a kezelése steril kötözést és kompressziós harisnya viselését igényli. A mély vénákat érintő visszeresség megléte esetén növekszik a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, ami tüdőembóliához vezethet. Ilyen esetekben szakorvosi ajánlásra indokolt lehet a rendszeres szűrővizsgálat.

Szkleroterápia – Injekciós kezelés

Szkleroterápia során az érsebész egy vékony tűvel megszúrja a kitágult visszeret, és a befecskendezett anyag segítségével gyulladást okoz az érben. Ennek hatására elindul az érfal hegesedése, az erek falai “összetapadnak”, az adott érszakasz általában fel is szívódik. A kezelés után kompressziós harisnyát vagy fáslit kell viselni folyamatosan két-három napig. Az injekciós kezelés elsősorban a kisebb vénák, seprűvénák megszűntetésére szolgál.

Az alábbi érsebészeti vizsgálatokat végezzük budapesti magánrendelőnkben;

• Alsó végtagi érszűkület kivizsgálása, kezelése.
• Érszűkület szűrése, Doppler-vizsgálat.
• Hasi értágulat (aorta aneurizma) véleményezése, kezelése.
• Nyaki érszűkület kivizsgálása, kezelése.
• Visszeresség kivizsgálása, kezelése.
• Alsó végtagi hajszálértágulat, seprűvénák injekciós szkleroterápiás kezelése.
• Érbetegségek érsebészeti véleményezése, vizsgálati lelet értelmezése.
• Érbetegségekkel kapcsolatos rizikófelmérés, életmódtanácsadás.

Dr. Garbaisz Dávid PhD érsebész, érszűkület- és visszérspecialista szakorvosunkhoz az alábbiakban van lehetősége időpontot foglalni.