Érsebészet

Szakorvosok

Dr. Garbaisz Dávid PhD

Érsebész szakorvos

Mivel fordulhat hozzánk?

Járás közbeni lábfájdalom, amely a megállást követően csökken
Visszerek a lábon
Estére duzzadt lábszár és „nehézláb”-érzés
Végtagi görcsös érzés
Végtagfájdalom nyugalmi állapotban
Végtagi érzéskiesés vagy bizsergés
Kéz- vagy lábizom gyengülése
Lábviszketés, ödéma
Artériás betegségek
Magas vérnyomás, cukorbetegség, emelkedett vérzsírértékek, dohányzás vagy elhízás esetén – tünetek nélkül is – indokolt a rendszeres szűrővizsgálat

Érsebészeti magánrendelés Budapesten!

Az érsebész olyan érrendszeri betegségek és rendellenességek megelőzésével, diagnosztizálásával és gyógyításával foglalkozik, mint az érszűkületek, értágulatok, a trombózis, illetve mélyvénás trombózis és a visszeresség. Ezeken túl pedig olyan érbetegségek gyógyításában is részt vesz, amelyek a magas vérnyomás és a cukorbetegség következményei. Kérjen időpontot érsebészeti magánrendelésünkre, amennyiben az alábbi panaszokat tapasztalja!

A verőérbetegségek tünetei attól is függenek, hogy mely verőéren alakulnak ki. A Doppler-vizsgálat segítségével megmérhetjük az artériás vagy vénás véráramlást, amely segítségével megállapítható, hogy szükség van-e beavatkozásra, esetleg további vizsgálatra, vagy sem. Sok esetben a beállított gyógyszeres terápiával, illetve az életmód megváltoztatásával a betegség súlyosbodása megállítható, ám előfordulnak olyan esetek is, amikor érsebészeti beavatkozás szükséges.

További információk

Az alsó végtagi verőérszűkület a lábizmok funkciójának romlásával jár. Első tünete a megterhelő mozgás (lépcsőzés, emelkedő) következtében jelentkező fájdalom, amely megállás esetén perceken belül enyhül. Később már a vízszintesen való séta is fájdalmat eredményez, végül pedig nyugalomban is fáj az érintett végtag.

Az aneurizma az érfal gyengesége miatt kialakuló kiboltosulás. Megrepedése (ruptúra) esetén annál nagyobb vérzés alakul ki, minél nagyobb érről van szó. Leggyakrabban az aorta (főverőér) hasi szakaszán alakul ki aneurizma, melynek repedése akut életveszélyes állapotot jelent. Az aortaaneurizma leggyakrabban tünetmentes, hasi ultrahangos vizsgálat során mellékleletként kerül felfedezésre. Ha mégis tünetet okoz, az leggyakrabban tapintható pulzáció a hasban, ami néhány esetben fájdalommal jár. Kivizsgálása során megállapításra kerül a kiboltosulás mérete, és ennek függvényében éves utánkövetés vagy 5,5 cm felett, illetve gyors növekedés esetén műtét indokolt.

A nyaki verőérszűkület az agy vérellátásában és így az agy működésében okoz zavart.

Specifikus tünetei:

Féloldali bénulás

Féloldali érzészavar

Szemmozgató ideg bénultsága

Valamelyik oldalt nem veszi figyelembe

Afázia

Nem specifikus tünetek, de kombinálva már utalhatnak nyaki verőérszűkületre:

Tudatvesztés

Rohamszerűen jelentkező érzészavar

Szédülés

Amnézia, feledékenység

Inkontinencia

Zavartság

A sokszínű tünetek mellett gyakran tünetmentesen is előfordul.

A visszérbetegség az érfal rendellenes megvastagodása, kitágulása, amelynek következtében nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. A visszeresség legfőképpen a comb vagy a lábszár vénáira jellemző, de máshol is előfordulhat. Tünetei nem feltétlenül arányosak a látott eltérésekkel, azaz kis visszeresség is okozhat komoly panaszokat, míg egy nagy vénát érintő súlyos visszeresség is lehet panaszmentes

A panaszok változatosak lehetnek:

Nehézláb-érzés

Lábdagadás

Éjszakai izomgörcs

Viszkető érzés

Bizonytalan zsibbadás

Nyugtalanláb-szindróma

Fontos jellegzetesség, hogy állás és ülés közben a panaszok rosszabbodnak, míg fekvő helyzetre javulnak. Ezek mellett a kitágult érfalakban vérrög alakulhat ki, amely nagymértékű fájdalommal jár. Előrehaladott állapotban a visszeres vénák felett elvékonyodhat a bőr, és meg is repedhet, ami erős vénás vérzéshez vezet. A végstádiumú visszerességben vénás fekély alakulhat ki, amelynek a kezelése steril kötözést és kompressziós harisnya viselését igényli. A mélyvénákat érintő visszeresség megléte esetén növekszik a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, ami tüdőembóliához vezethet. Ilyen esetekben szakorvosi ajánlásra indokolt lehet a rendszeres szűrővizsgálat.

Szkleroterápia – injekciós kezelés

Szkleroterápia során az érsebész egy vékony tűvel megszúrja a kitágult visszeret, és a befecskendezett anyag segítségével gyulladást okoz az érben. Ennek hatására elindul az érfal hegesedése, az erek falai „összetapadnak”, az adott érszakasz általában fel is szívódik. A kezelés után kompressziós harisnyát vagy fáslit kell viselni folyamatosan két-három napig. Az injekciós kezelés elsősorban a kisebb vénák, seprűvénák megszüntetésére szolgál.