Neurológia
Szakorvosok
Mivel fordulhat hozzánk?
- Hosszú ideje tartó, erős vagy gyakran előforduló fejfájás
- Migrénes rohamok
- Szédülés
- Fülzúgás
- Végtagzsibbadás
- Egyensúly- és mozgáskoordinációs zavar
- Beszédzavar
- Látászavar
- Eszméletvesztés
- Memóriazavarok
- Szellemi hanyatlás jelei
- Demencia gyanúja
- Sclerosis multiplex gyanúja vagy követése
- Epilepszia
- Alvászavar
Neurológiai magánrendelés
Epilepszia, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, stroke, neurológia
A neurológiai (idegrendszeri) eredetű problémák sokszor mindennaposnak tűnnek, és nem is jut eszünkbe, hogy orvoshoz kellene fordulni. Ezen terület tüneteihez tartoznak többek közt a fejfájás, szédülés, alvás- és emlékezetzavarok, zsibbadások és a publikum által ismert epilepsziás megbetegedések, a Parkinson-kór. Forduljon hozzánk bizalommal, hogy segíthessünk Önnek.
A neurovascularis (agyi, idegrendszeri, keringési betegségek) szakorvosi vizsgálat mit tartalmaz?
- Klinikai adatok elemzése (korábbi szakmai anyagok áttekintése)
- Kardiológiai vizsgálati eredmények áttekintése
- Laborvizsgálati eredmények elemzése
- Képalkotó vizsgálatok áttekintése (a leleten kívül a korábbi képanyagokra is feltétlenül szükség van)
- Szükség esetén carotis (nyaki verőér) ultrahangos vizsgálata, vertebralis duplex scan, transcranialis (agyi erek vizsgálata) Doppler-vizsgálat
- Fizikális vizsgálat
Fejfájás
Az elsődleges fejfájást a fej fájdalomérzékeny részeinek túlzott aktivitása vagy problémái okozzák. Az elsődleges fejfájdalom azt jelenti, hogy a fájdalom nem egy másik betegség tünete, hanem önmagában jelentkező probléma. Az agy kémiai aktivitásai, a koponya körüli idegek és erek szerkezete, a fej és a nyak izmai (és ezek kombinációi) mind szerepet játszhatnak az elsődleges fájdalom kialakulásában. Így például nyakfájás vagy nyaki meszesedés is járhat fejfájással. Leggyakoribb elsődleges típusai a fej fájdalmainak: cluster fejfájás (rohamokban jelentkező), migrén, aurás migrén, tenziós fejfájás, trigemino-autonom fejfájás, amely hirtelen, egy oldalon jelentkező közepes és erős rohamokban jelentkező fejfájást jelent.
Epilepszia
Az agy olyan működési zavara, melynek során elektromos túlműködés alakul ki, bizonyos agysejtek gátlásuk alól felszabadulnak. Ennek következményeként elektromos kisülések, illetve kisülési hullámok keletkeznek, amelyek tudatzavarban (akár eszméletvesztésben), zavartságban, izomgörcsben, vizelet- vagy széklettartási képtelenségben nyilvánulnak meg.
Stroke
Agyműködés vérellátási zavara által okozott, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, globális vagy fokális zavarral jellemezhető. Szélütésnek vagy gutaütésnek is nevezik, kialakulásának oka az agyi érrendszerben fellépő elváltozás.
Alvászavar
Az alvászavarok egyszerre jelentenek tünetet és betegséget. Mindkét esetben komolyan kell venni, mivel az alvászavarok nemcsak a szervezet regenerálódását nehezítik meg, hanem a mindennapos fizikai és szellemi tevékenység végzését is.
Szédülés
A szédülést számos ártalmatlan ok és komolyabb betegség is okozhatja. A panaszok pontos megfigyelése, a szédülés jellege azonban segít eldönteni, hogy a háttérben vérnyomásprobléma, idegrendszeri rendellenesség, daganatos elváltozás vagy fülprobléma áll.
Zsibbadás
A zsibbadás okai között számos olyat találunk, amely ártalmatlan, hirtelen alakul ki, és magától el is múlik, de zsibbadás felléphet az idegek gyulladása miatt is, aminek hátterében súlyos neurológiai betegség is állhat.
EEG-vizsgálat
Elsősorban epilepszia betegségkövetésében, fejfájások elkülönítő kórmegállapításában, valamint minden agyödémával járó betegség vizsgálatában fontos. Az agy éberségi állapota igen érzékenyen követhető EEG-vel, ezért alvászavarok (alvási apnoe) diagnosztikájában is jelentős.
Parkinson-kór
Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető neurodegeneratív betegség. Az agytörzsi ganglionok károsodása miatt alakul ki, már 50-60 éves korban jelentkezhetnek az első tünetek. Az agy dopamintermelő részében a mozgáskoordinációért felelős idegsejtek károsodnak vagy elhalnak, és csökken a fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése is. A Parkinson-kór oka többnyire ismeretlen, bár idegrendszeri fertőzéseken és egyéb degeneratív betegségeken kívül bizonyos gyógyszerek, például antipszichotikumok, sőt kábítószerek is előidézhetik.
Sclerosis multiplex
A sclerosis multiplex neurológiai betegség, amelyben a központi idegrendszer – amit az agy és a gerincvelő egysége alkot – sejtjeinek működése károsodik. Az SM ezerarcú betegség, szinte mindenkinél másképp jelenik meg, és a lefolyás is nagyon eltérő lehet. A sclerosis multiplex károsítja a központi idegrendszert (KIR), aminek következtében az idegsejtek között lassabb lesz a jelátvitel. Attól függően, hogy a gyulladásos góc a központi idegrendszer éppen melyik részét érinti, a tünetek nagyon eltérőek lesznek: a mozgáskoordináció nehézségeitől kezdve a látási zavarokon át a gyakran ok nélkül jelentkező túlzott fáradtságon át a mentális (értelmi) problémákig.