Elképzelhető, hogy találkozott már a „TIA” kifejezéssel orvosi vizsgálatok, vagy diagnózisalkotás során. A rövidítés által jelzett fogalmat számos félreértés övezi, gyakran az egészségügyi dolgozók is pontatlanul használják.

A „TIA” az átmeneti agyi keringészavar kifejezés angol nyelvű verziójából (transitory ischemic attack) alkotott mozaikszó. A diagnózis felállítása utólagos, tehát akkor használjuk pontosan, amikor a neurológiai (agyi károsodásra utaló) tünetek átmenetiek voltak és viszonylag rövid időn belül teljesen megszűntek. Átmeneti neurológiai tünetet azonban számos kórfolyamat okozhat (pl. migrén, epilepsziás rosszullét), ezért csak a tünetek alapján nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy agyi keringészavar állt a háttérben. Egy részletes kivizsgálás sok esetben segíthet pontosítani a rosszullét hátterét, de gyakran előfordul, hogy nem igazolódik semmiféle eltérés.

A szív eredetű mellkasi panasz, szívinfarktus szélesebb körben ismert jelenség, mint a neurológiai tünetekkel járó „TIA” esemény. Ahogy a mellkasi fájdalom, szokatlan érzés szívkoszorúér betegségre utalhat, esetleg szívinfarktust megelőző jel, a „TIA” végleges agyi károsodást okozó érelzáródás, keringészavar előfutára lehet.

A „TIA” diagnózist helytelenül használják akkor, amikor enyhe, de maradandó tünetekkel járó agyi keringési zavarra használják, vagy nem teljesen megszűnő panaszok esetén. Utóbbi alkalommal elfordulhat, hogy a tünetek ismét romlanak, vagy hullámzó jellegűek. Az agyi keringészavar kezelése a tünetek kialakulása után csak néhány órán belül igazán hatékony és lehetséges, ezért óriási hiba várni „hátha elmúlnak”. Ezzel a kezelés lehetőségét kockáztathatja.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a „TIA” és a maradandó agyi keringészavar (stroke) tünetei ugyanazok, a különbség az időbeli alakulásban van, hiszen „TIA” esetén az agyi keringészavar spontán rendeződik. A hirtelen kialakuló, súlyos tüneteket könnyebb észlelni, a nehézséget az enyhe, bizonytalan neurológiai eltérések jelentik. 

A teljesség igénye nélkül, a következő, gyakori tünetekre érdemes figyelni:

• beszédzavar (szótalálási nehezítettség, akadozó beszéd, beszédértési probléma)
• artikulációs zavar (nem forog a nyelv, elmosott a beszéd, alig érthető)
• egyik oldalon csüngő szájzug, elsimult szájzugi redő
• egyik szemet érintő hirtelen látásvesztés
• mindkét szemen, ugyanabban a látómezőben jelentkező látásvesztés
• ügyetlen kéz, kézujjak
• kezet, arcot egyszerre érintő ügyetlenség, gyengeség, zsibbadás
• hirtelen jelentkező kifejezett memóriazavar, tájékozatlanság
• hirtelen jelentkező kézügyetlenség
• féloldali végtaggyengeség
• hirtelen kialakuló kettőslátás, szédülés, hányinger

Lezajlott „TIA” után az ismétlődés, és végleges tünetekkel járó stroke esélye magasabb. Ha a kivizsgálása elmaradt a tünetek jelentkezésekor, akkor azt mihamarabb érdemes pótolni. Egyébiránt stroke lehetőségét felvető tünetek kialakulásakor minden esetben sürgősségi szempontok érvényesülnek. Még akkor is így érdemes eljárni, ha a tünetek átmeneti jellegűek és utólag „TIA-nak” bizonyulnak.  

„TIA”, vagy stroke esetén mindenképp koponya képalkotó vizsgálatra van szükség (CT, vagy MR), és olyan kiegészítő vizsgálatokra, melyekkel a lehetséges kórok tisztázható (nyaki ér UH, kardiológia, EKG, laborvizsgálatok stb.). Nem szabad elfelejteni, hogy a sürgősségi osztályokon, vagy sürgősségi ellátás során leggyakrabban olyan vizsgálatok végeznek el, mely alapján a sürgős beavatkozás, terápia eldönthető, a részletes kivizsgálás nem a sürgősségi osztály feladata. Ezért, ha a tünetei megszűnnek és „TIA” diagnózissal hazaengednék, mindenképp jelentkezzen részletes kivizsgálásra, mert a háttérben megbúvó, újabb agyi keringészavar lehetőségét tartogató betegségre derülhet fény.