Logopédia
A logopédiai rehabilitációs tevékenység az egészségügyi ellátás fokozatosan fejlődő ága hazánkban.
A beszéd – és nyelvi fogyatékossággal élők azon felnőtt korúak csoportja, akinél a beszélt nyelv, valamint írás, olvasás, számolás fejlesztésén van a hangsúly.
Az afázia korai diagnosztikája, valamint sérülésspecifikus terápiájának időben való megkezdése igen fontos. A nyelvi képességek vizsgálatának elsődleges célja a stroke akut szakaszában az afázia típusának és súlyosságának felismerése és a további célzott vizsgálatok, terápia szükségességének mielőbbi megkezdése.
Az afázia sok gyakorlással és fejlesztéssel javítható állapot, a beszéd újratanulása lehetséges. Ebben a hosszú folyamatban segítséget nyújt a klinikai logopédus. A logopédiai terápia közvetlen céljai: a beszéd, illetve a szóbeli és írásbeli kifejezések újratanulása, aktív és passzív szókincs növelése, a tudatos nyelvhasználat és az ezzel összefüggő metakommunikáció elsajátítása, a beszédészlelés és beszédmegértés, az artikuláció, a hangképzés, továbbá az íráshoz és olvasáshoz, a szövegértéshez szükséges kompetenciák kialakítása, gyakorlása. Ezzel párhuzamosan a kognitív funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése is a terápia jelentős részét képezi.
Logopédiai állapotfelmérés folyamata felnőtteknek
A logopédiai vizsgálat elsődleges célja a páciens jelen beszédállapotának feltárása. A folyamatot olyan diagnosztikai feladatok sora alkotja, melyek általános érvénnyel bírnak, de az egyes kórképekre speciálisan vonatkoznak. A diagnosztikai folyamat lépései a következők:
- Logopédiai vizsgálat céljának meghatározása.
- Anamnézis felvétele elsődlegesen a pácienstől, majd hozzátartozóktól.
- Exploráció.
- Logopédiai vizsgálat, megfigyelések.
- Kiegészítő vizsgálatok (neurológiai, fül-orr-gégészeti, neuropszichológiai)
- Vizsgálati adatok összegzése.
- Státuszdiagnózis, illetve differenciáldianózis megállapítása. A prognózis felállítása.
- Terápiás javaslat.
- Logopédiai vizsgálati vélemény kiadása.
A logopédiai fejlesztés által az afáziával élő személy lehetőséget kap a gondolatainak, akaratának, vágyainak, valamint érzelmeinek közlésére, kifejezésére és a hozzátartozókkal egy esetleges közös nyelv kialakítására, mely a mindennapi kommunikációt jelentősen megsegíti. Az afázia tehát egy nyelvi zavar. Fontos tudni, hogy nincs két egyforma afáziás: ez a zavar mindenki számára más és más.
Motoros beszédzavarok közé tartozik a diszatria, mely ugyancsak gyakori kórkép lehet a központi vagy perifériás idegrendszert érintő sérülések következményeként. Számos neurológiai rendellenesség és betegség okozhat diszartriát. A diszartriák különböző típusokba sorolhatók, de kezelésük lényegesen nem különbözik. Az eltérések a hangerő, hangterjedelem, az egyenletlenség, a hangsúly és a mozgások pontosságának rendellenességéből származik, ezen kívül még megmutatkozhat a beszédráta patológiás megváltozásában is. Legfőbb tünetei közé tartoznak az izmok gyengesége, bénulása, önkéntelen izommozgások, izomtónusbeli eltérések.
Logopédiai vizsgálat során a logopédus vizsgálja a légzést, a hangadást, artikuláció zavarának okát feltárja, továbbá az arc és a nyak reflextevékenységéről kap információt.
A terápia során nem csak a sérült beszédmotorikára, hanem magára a kommunikációs zavarra is hangsúlyt fektetve történik aktív és passzív szókincs bővítés. A terápia időtartalma egyénenként változó, de kitartó munkával teljesen megszüntethető állapot.