Nefrológia magánrendelés
A nefrológia a belgyógyászat egyik speciális területe, amely a vesék működésével, valamint a vesebetegségek megelőzésével, felismerésével és kezelésével foglalkozik.
Melyek a vesék legfontosabb feladatai?
- Az anyagcsere-folyamatok során képződő salakanyagok kiválasztása a vizelettel,
- A szervezet folyadék- és elektrolit-egyensúlyának szabályozása,
- A vérnyomás szabályozásában való részvétel,
- A vér sav-bázis egyensúlyának fenntartása,
- A D-vitamin aktív formájának előállítása, valamint a kalcium- és foszfát-anyagcsere szabályozása,
- A vérképzéshez szükséges eritropoetin nevű hormon termelése.
A vesék egészséges működése elengedhetetlen a szervezet stabil belső környezetének és általános jóllétének fenntartásához.
Mikor ajánlott nefrológushoz fordulni?
Egy panasz vagy tünet sok különböző betegség jellemzője lehet – pl. a bokatáji vizenyő szívbetegség, visszér betegség, vesebetegség és pár más ritka betegség során egyaránt előfordulhat, – ezért célszerű a legtöbb panasz esetén a kivizsgálást általános orvosi vizsgálattal kezdeni.
Érdemes nefrológushoz fordulni, ha olyan panaszokat vagy tüneteket észlelünk, amelyek hátterében vesebetegség is állhat és az első orvosi vizsgálat során kóros vizelet vagy vesefunkciós eredmény születik. Ha már meglévő vesebetegséggel élünk, mindenképpen szükséges a nefrológiai gondozás. Melyek azok a jelek, amelyek vesebetegségre utalhatnak?
- Változások a vizeletben: Ha a vizelet színének, mennyiségének vagy illatának megváltozása észlelhető, például habos vizelet, vöröses-barnás színű vizelet, fájdalommal járó vizelés vagy gyakori vizelési inger, különösen éjszaka.
- Duzzanatok, - szöveti vizenyő - különösen a lábakban vagy reggel a szemek körül: Ezek egyik oka lehet, hogy vesék nem képesek megfelelően eltávolítani a fölösleges vizet, ami ödémához vezethet.
- Folyamatos fáradtság vagy gyengeség: Ha tartósan kimerültnek érezzük magunkat, és a szokásos pihenés nem segít. Ez sok betegség tünete lehet, egyik közülük az előrehaladott krónikus vesebetegség.
- Cukorbetegség vagy magas vérnyomás: Ha ezek a betegségek nem megfelelően kontrolláltak, hosszabb távon krónikus vesebetegség kialakulásával járhatnak, ezért fontos ezekben a betegségekben a vesefunkció rendszeres ellenőrzése.
- Magas vérnyomás romlása: Minden frissen felfedezett magasvérnyomás betegség esetén kötelező a reggeli első vizelet és a vesefunkció ellenőrzése, mert minden 10-12-edik esetben vesebetegség állhat a háttérben. Ha a már kezelt magasvérnyomás romlani kezd és nem reagál jól a szokásos kezelésekre, veseprobléma is állhat a háttérben.
- Vesekövek előfordulása: Ha már előfordult vesekő, érdemes rendszeres kontrollra járni, hogy megelőzzük az újabb kövek kialakulását.
- Családi előzmények: Ha a családjában előfordult vesebetegség, akkor érdemes évente legalább egyszer szűrővizsgálaton részt venni.
- Fájdalom a háti vagy deréktájon: Ha a vesék környékén vagy a hát alsó részén fájdalmat tapasztalunk, különösen, ha az görcsös vagy tompa és nem éles hasogató-nyilalló jellegű vagy ha vizeletürítéssel összefüggésben érezzük.
A vesebetegségek okai és formái
A vesebetegségek lehetnek elsődlegesek vagy másodlagosak. Előbbiek közé tartoznak a vesetestecskék (glomerulusok) vagy a csatornarendszer gyulladásos, immunológiai eredetű károsodásai, valamint a húgyúti fertőzések okozta vesemedence-gyulladások. A másodlagos vesekárosodás gyakran társbetegségek következménye, például cukorbetegség vagy magas vérnyomás miatt, amelyek a veseerek szűkületét, a vesetestecskék károsodását és oxigénhiányos állapotot idéznek elő. Szívelégtelenség, fertőzések, valamint környezeti tényezők – például dohányzás, egyes gyógyszerek, kontrasztanyagok, kábítószerek vagy nehézfémek – szintén károsíthatják a vesét.
Szolgáltatásaink – Magán nefrológiai szakrendelés Budapesten
Nefrológiai szakrendelésünk az alábbi területeket foglalja magában:
- Krónikus vesebetegség kivizsgálása és gondozása: Laborvizsgálatok, veseultrahang, vérnyomás-beállítás, életmódtanácsadás.
- A krónikus vesebetegség progressziójának korai felismerése, kezelése: A csökkent vesefunkció időben történő felismerése kulcsfontosságú a beteg életminőségének megőrzése érdekében.
- Vesepótló kezelés, dialízis előtti tanácsadás: A dialíziskezelés megkezdése előtt részletes tájékoztatás a különböző lehetőségekről (peritoneális dialízis, hemodialízis).
- Veseátültetésre való alkalmasság, várólistára vétel: Transzplantáció előtti kivizsgálás megszervezése, alkalmassági vizsgálatok, szakvélemény készítése a várólistára kerüléshez.
- Transzplantált betegek járóbeteg-gondozása: A veseátültetésen átesett páciensek rendszeres kontrollja, gyógyszeres kezelés nyomon követése, immunrendszert érintő állapotok ellenőrzése.
- Transzplantációhoz kapcsolódó szövődmények követése: Immunológiai reakciók, fertőzések, kilökődési tünetek időben történő felismerése és kezelése.
- Autoimmun és egyéb immunológiai eredetű vesebetegségek kezelése: Speciális terápiát igénylő betegségek, mint pl. lupus nephritis, IgA-nefropátia, membranózus glomerulonefritisz stb. gondozása és kezelése.
Nefrológiai kisokos: betegségek, megelőzés
Melyek a leggyakoribb nefrológiai betegségek?
- Krónikus vesebetegség (CKD): lassan kialakuló, hosszú távon a veseműködés csökkenésével járó állapot
- Akut vesekárosodás (AKI): hirtelen kialakuló, gyorsan romló vesefunkció
- Diabéteszes nefropátia: cukorbetegség szövődményeként kialakuló vesekárosodás
- Hypertoniás nefropátia: magas vérnyomás okozta vesekárosodás
- Glomerulonefritisz (vesetestecske-gyulladás): a veseglomerulusok gyulladásos betegsége
- Nephrosis szindróma: nagy mennyiségű fehérjevesztéssel járó állapot
- Policisztás vesebetegség (PKD): öröklődő, cisztákkal járó vesebetegség
Krónikus vesebetegség (CKD)
A krónikus vesebetegség (angolul: chronic kidney disease, rövidítve: CKD) egy lassan kialakuló állapot, amely során a vesék szűrőfunkciója fokozatosan csökken. A betegség sokáig tünetmentes maradhat, ezért rendszeres laborvizsgálat szükséges a korai felismeréshez.
Kialakulásának okai:
- Magas vérnyomás,
- Cukorbetegség,
- Veseszövet-gyulladás, elsődleges vagy immunológiai rendszerbetegség miatt
- Vesekövek, húgyúti elzáródások,
- Öröklött vesebetegségek.
Milyen tünetei vannak a krónikus vesebetegségnek?
- Fáradékonyság, gyengeség
- Vizesedés (ödéma)
- Emelkedett vérnyomás
- Sápadt bőr, vérszegénység
- Koncentrációs zavar, hányinger a késői stádiumban
A krónikus vesebetegség kezelés nélkül végstádiumú veseelégtelenséghez vezethet, amely dialízist vagy veseátültetést tesz szükségessé. Időben felismerve a folyamat lassítható és a szövődmények megelőzhetőek!
A magas vérnyomás szerepe a vesekárosodásban
A magas vérnyomás és a veseelégtelenség kölcsönösen rontják egymás hatását: a tartósan emelkedett vérnyomás károsítja a vese kisereit, a romló vesefunkció pedig tovább emeli a vérnyomást. A 135/85 Hgmm feletti tartós vérnyomásérték már károsíthatja a veséket! A veseerek terhelődése fokozatos szövetpusztuláshoz vezet, így romlik a méreganyagok kiválasztása. A vese a só- és vízháztartás szabályozásával befolyásolja a vérnyomást is – ezért már enyhe vesekárosodás is megterheli a szív-érrendszert.
Cukorbetegség és vesekárosodás
A népbetegségként igen jelentős 2-es típusú cukorbetegség hosszú évek alatt, sokszor tünetmentesen alakul ki – gyakran csak akkor ismerik fel, amikor már szövődményeket, például vesekárosodást okoz. A cukorbetegek kb. 30%-ánál kialakul valamilyen mértékű vesekárosodás. 10–20 év alatt a tartósan magas vércukorszint fehérjevizelést, majd veseelégtelenséget okozhat. A 2-es típusú cukorbetegséget gyakran kíséri magas vérnyomás, emelkedett vérzsírszint, és hasi elhízás, amelyek együttesen gyorsítják az érelmeszesedést és a vesekárosodást.
Akut vesekárosodás (AKI)
Az akut veseelégtelenség szakszerű kifejezése ma az akut vesekárosodás, amely (acute kidney injury, AKI) egy hirtelen fellépő állapot, amikor a vesék működése órák vagy napok alatt jelentősen romlik.
Kialakulásának okai:
- Hirtelen vérnyomáscsökkenés (sokk), a vese keringésének kritikus szint alá csökkenése
- Súlyos fertőzések, szepszis
- Vese károsodása gyógyszerek vagy toxinok miatt
- Húgyúti elzáródás
Milyen tünetei vannak az akut veseelégtelenségnek?
- Csökkent vizeletmennyiség vagy teljes vizeletleállás
- Hirtelen súlygyarapodás (folyadékvisszatartás miatt)
- Légszomj, zavartság, hányinger
- Laboreredményekben: magas karbamid és gyorsan növekvő kreatinin szint
Glomerulonefritisz (Vesetestecske-gyulladás)
A glomerulonefritisz a vese szűrőegységeinek (glomerulusok) gyulladása, amelyet autoimmun folyamatok, fertőzések vagy egyéb betegségek válthatnak ki.
Kialakulásának okai:
- Autoimmun betegségek (pl. lupus, IgA-nefropátia)
- Streptococcus fertőzések után
- Vírusok, gyógyszerek
- Örökletes, genetikai eredetű
Milyen tünetei vannak a krónikus vesebetegségnek?
- Vörösvértest-vizelés, súlyosabb esetében láthatóan véres vagy sötét színű vizelet
- Fehérjevizelés
- Magas vérnyomás
- Ödéma, főként az arcon
Nephrosis szindróma
A nephrosis szindróma olyan kórkép, amelyben a vese nagy mennyiségű fehérjét veszít a vizeleten keresztül.
A népbetegségként igen jelentős 2-es típusú cukorbetegség hosszú évek alatt, sokszor tünetmentesen alakul ki – gyakran csak akkor ismerik fel, amikor már szövődményeket, például vesekárosodást okoz. A cukorbetegek kb. 30%-ánál kialakul valamilyen mértékű vesekárosodás. 10–20 év alatt a tartósan magas vércukorszint fehérjevizelést, majd veseelégtelenséget okozhat. A 2-es típusú cukorbetegséget gyakran kíséri magas vérnyomás, emelkedett vérzsírszint, és hasi elhízás, amelyek együttesen gyorsítják az érelmeszesedést és a vesekárosodást.
Milyen tünetei vannak a nephrosis szindrómának?
- Jelentős ödéma, különösen szemhéjon és alsó végtagon
- Habos vizelet (fehérje miatt)
- Magas vérzsírszint
- Alacsony vérfehérjeszint (albumin)
Policisztás vesebetegség
A policisztás vesebetegség egy öröklődő genetikai rendellenesség, amelyben számtalan, folyadékkal telt ciszták képződnek a vesékben.
Hogyan óvható meg a vesék egészsége?
Bár a vesebetegségek egy része nem befolyásolható tényezőkre vezethető vissza, számos életmódbeli intézkedés csökkentheti a kockázatot. A vesék egészségének megőrzése érdekében az alábbi ajánlások követése javasolt:
- A rendszeres fizikai aktivitás fenntartása: A mozgás hozzájárul a megfelelő vérkeringéshez, a normál vérnyomás- és vércukorszint megőrzéséhez, ezáltal védi a veseműködést. Hetente 2,5–5 óra legalább közepes intenzitású aerob gyakorlat vagy 1–2,5 óra intenzív aerob gyakorlat végzése ajánlott.
- A vércukorszint rendszeres ellenőrzése: A tartósan magas vércukorszint hosszú távon vesekárosodáshoz vezethet.
- A vérnyomás szoros monitorozása: A kezeletlen magas vérnyomás károsíthatja a veseerek szerkezetét. A rendszeres vérnyomásmérés és a célértékek elérése a megelőzés alapvető része.
- Egészséges táplálkozás és testsúlykontroll: A sófogyasztás mérséklése (napi 5–6 gramm konyhasó), a fokozott fehérje fogyasztás kerülése és a kiegyensúlyozott étrend csökkentheti a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának esélyét, ezzel hozzájárulva a vesék védelméhez.
- Megfelelő folyadékbevitel biztosítása: A megfelelő hidratáció elősegíti a vesék salakanyag-kiválasztó funkcióját és a megfelelő vesekeringés biztosítását. Ennek érdekében legalább napi 2 liter folyadék fogyasztása ajánlott.
- A dohányzás mellőzése: A dohányzás érszűkítő hatása fokozza a vese- és szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, valamint a már fennálló vesebetegség progresszióját. A leszokás minden életkorban kedvezően befolyásolja a vesefunkciót.
- A vény nélkül kapható gyógyszerek körültekintő használata: Bizonyos nem szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók tartós alkalmazása ronthatja a veseműködést. Hosszabb távú gyógyszerszedés esetén szakemberrel való konzultáció ajánlott.
- A vesefunkció rendszeres ellenőrzése magas kockázat esetén: Kiemelt figyelmet igényel a veseműködés monitorozása azoknál, akik: cukorbetegségben szenvednek, magas vérnyomással élnek, túlsúllyal rendelkeznek, családi kórelőzményükben vesebetegség szerepel.
Vesepótló kezelések: dialízis és transzplantáció
Dialízis (művese-kezelés)
Amikor a vesék súlyosan károsodnak és már nem képesek eltávolítani a felesleges folyadékot és méreganyagokat a szervezetből, veseelégtelenségről beszélünk. A betegség előrehaladása során – különösen az 5. stádiumban – vesepótló kezelésre, azaz dialízisre van szükség.
A dialízis életmentő kezelés, de a sikeresség szempontjából kulcsfontosságú a korai felismerés és gondozás!
A romló veseműködés következtében:
- Vizesedés (ödéma), magas vérnyomás, urémia (vérmérgezettség) alakulhat ki,
- Kezelés nélkül életveszélyes állapot léphet fel.
A legjobb megoldás a veseátültetés, azonban nem mindenki alkalmas rá, és a donorszervhez jutás sem garantált. Ezért a legtöbb beteg számára dialízis válik szükségessé.
- Hemodialízis (gépi művesekezelés): A hemodialízis során a beteg vérét egy gép vezeti át egy szűrőn (dializátoron), amely eltávolítja a méreganyagokat és a felesleges folyadékot. A megtisztított vér visszakerül a keringésbe. Ezt heti több alkalommal, dialízisközpontban végzik. A kezeléshez nagy véráramlás szükséges, ezért egy érösszeköttetést (sönt) alakítanak ki műtéttel a csuklón. Sürgős esetben nyaki kanült helyeznek be ideiglenesen.
- Peritoneális dialízis (hashártya dialízis): A peritoneális dialízis a beteg saját hashártyáját használja szűrőként. A tisztító folyadékot a hasüregbe juttatják katéteren keresztül, amely a méreganyagokat és felesleges folyadékot magába szívja, majd eltávolítják. Naponta többször történik oldatcsere. Otthon, önállóan is végezhető, megfelelő oktatás után. Előnye: nagyobb életminőséget biztosíthat, szabadabb időbeosztással.
Veseátültetés
A dialízis életmentő kezelés, de nem pótolja teljes mértékben a vese működését. A veseátültetés (transzplantáció) az egyetlen olyan vesepótló eljárás, amely közel teljesen helyreállítja a vese funkcióit – például a vérképzés szabályozását, a folyadék- és sóháztartás egyensúlyát, valamint a méreganyagok eltávolítását.
A veseátültetés során egy másik emberből származó egészséges vesét ültetnek be, amely átveszi a károsodott vesék feladatait.
- Az új vesét a has alsó részére, a medencébe ültetik.
- Érösszeköttetéssel kapcsolják a keringéshez, húgyvezetéke a hólyagba csatlakozik.
- Az eredeti vesék többnyire a helyükön maradnak.
- A vizeletkiválasztás szinte azonnal elindul.
Ki alkalmas veseátültetésre?
A műtétet alapos kivizsgálás előzi meg, amely az általános egészségi állapotra és az immunológiai egyezésre fókuszál.
Nem mindenki alkalmas rá – daganatos, szív- vagy súlyos fertőző betegség kizáró ok lehet.
Mit érdemes tudni az átültetett veséről?
- Az új szerv kilökődésének megelőzésére erős gyógyszerek szükségesek.
- Ezek mellékhatásokat okozhatnak (pl. fertőzésre való hajlam, magas vérnyomás).
- Az átültetett vese élettartama korlátozott lehet – idővel újra dialízisre lehet szükség.
- A transzplantáció és a dialízis nem egymás helyett, hanem egymás mellett létező lehetőségek.
A veseátültetés után rendszeres orvosi ellenőrzés elengedhetetlen a szerv működésének nyomon követéséhez! A transzplantált betegek folyamatos járóbeteg-gondozása során kiemelten fontos a gyógyszeres kezelés nyomon követése, az immunrendszert érintő állapotok ellenőrzése, valamint az esetleges szövődmények – például immunológiai reakciók, fertőzések vagy kilökődési tünetek – időben történő felismerése és kezelése.
Szakorvosaink
Nefrológus főorvos, belgyógyász, transzplantációs szakorvos
Bemutatkozás
Nefrológus főorvos, belgyógyász, transzplantációs szakorvos
Áraink
Nefrológia Szakorvosi konzultáció
44 000 Ft