Amikor az agy vérellátásában átmenetileg zavar lép fel, az ember eszméletét veszti. Az állapotot kiválthatja fájdalom, kimerültség, stressz, hirtelen vérnyomáscsökkenés vagy vércukorszint-csökkenés, illetve szívbetegség. Az eszméletvesztés gyakori előjele a szédülés.

Koszorúér-betegségen a koszorúerek ateroszklerózisát (érelmeszesedés), illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Jellegzetesen a szívet ellátó közepes és nagy verőerek legbelső rétege alá felhalmozódó plakkok az erek szűkületét okozzák. A szűkült ér nem képes az általa ellátott szívizomterület számára elegendő oxigént szállítani. Az így kialakult oxigénellátási zavar lehet tünetmentes (néma), de gyakran panaszokat, elsősorban fájdalmat okoz. A legenyhébb tünet az úgynevezett angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom, ennél jóval súlyosabb a szívizomelhalással járó szívinfarktus. Az oxigénhiány okozhat továbbá szívelégtelenséget, szívritmuszavarokat és hirtelen szívhalált is.

A pacemaker (szívritmus-szabályozó) egy implantátum, amely elektródákkal kapcsolódik a szívhez, és saját elektromos impulzusaival vezérli a szívizmok összehúzódását. A készülék a szinuszcsomó alapritmusa helyett egy beállított szívritmust tart fenn, és olyan esetekben van rá szükség, amikor a szív természetes ritmusa túl lassú, vagy a szív ingerületvezető rendszerében hiba van, így a kamrák és a pitvarok aktivitása nincs megfelelően összehangolva. A modern szívritmus-szabályzó készülékek rendkívül rugalmasan programozhatók, és lehetővé teszik, hogy a kardiológus kiválassza az optimális szívritmus-szabályozó módot az egyes betegek esetében. Az olyan pacemakerek, amelyeket a szív területeinek szinkronizálására ültetnek be, több elektródával kapcsolódnak a szívhez. Némelyik szívritmus-szabályozó defibrillátort is tartalmaz. Kardiológiai magánrendelőnkben minden típusú pacemaker éves ellenőrzését, beállítását végzik a legmagasabb szakmai színvonalon gyógyító kardiológus szakorvosaink.

Közel 300 000 embernek van Magyarországon szívritmuszavara. A leggyakoribbak a normál ütem feletti dobbanások, amelyek akár sokszor észrevétlenül is maradnak. A szívritmuszavar – vagy más néven aritmia – kezelésére mindig szükség van.

A szívritmuszavar kiindulási pontja a pitvar vagy a kamra. A szívfrekvencia alapján lehet tachycardia (magas pulzus) vagy bradycardia (alacsony pulzus).

Tachycardia esetében a szív túl gyorsan ver, ilyenkor a szívfrekvencia 100 ütés/percnél magasabb. Természetesen fizikai terhelésre teljesen normális, ha megemelkedik a pulzus, probléma akkor van, ha a nyugalmi pulzus túl magas.

A tachycardia tünetei:

• Szapora pulzus (lehet ütemes vagy rendszertelen)
• Szívdobogásérzet
• Légszomj
• A vérnyomás hirtelen esése, ezáltal látászavar, szédülés, megingás
• Mellkasi fájdalom (a gyorsan működő szívnek nagyobb az oxigénigénye, ez szorító, fájó érzést okozhat
• Súlyos esetben a vérkeringés megállhat a túl gyors szívverés miatt, és eszméletvesztés következik be, ami beavatkozás nélkül életveszélyes

Bradycardia (alacsony pulzus) esetén a szívfrekvencia 60 ütés/perc alatt van, a túl lassú szívműködés nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni, ami hosszú távon komolyabb problémákat okozhat. Sportolók esetén nem feltétlenül problémás az alacsonyabb pulzus, az edzettebb szív alacsonyabb frekvencián is jó teljesítménnyel bír.

A bradycardia tünetei:

• Szédülés
• Látászavar
• Ájulás, eszméletvesztés
• Hirtelen fáradékonyság
• Előfordulhat pulzuskihagyás

Extrasystole (extra szívdobbanás)

A kamrai eredetű korai ütés egy extra dobbanást jelent, és legtöbbször a normális szívműködés mellett jelentkezik.

Az extrasystole lehetséges okai lehetnek:

• Dohányzás
• Koffeinfogyasztás
• Túlzott stressz, szorongás
• Droghasználat
• Várandósság
• Jelentős alkoholfogyasztás
• Bizonyos vényköteles szerek és néhány megfázás vagy allergia, asztma elleni szer (ezekről a szakorvossal kell egyeztetni)
• Alacsony káliumszint
• Szívbetegség

A szívritmuszavarnak milyen tünetei vannak?

Legtöbb esetben a szívritmuszavar nem okoz semmilyen tünetet vagy panaszt, ezeket általában rutinvizsgálatkor veszi észre az orvos. Ellenben ha valaki az alábbi tüneteket észleli magán, mielőbb kardiológushoz kell fordulnia: mellkasi fájdalom, légszomj, szapora vagy lassú szívverés, szédülés, ájulás.

A leggyakoribb kockázati tényezők közé tartozik:

• 60 évnél magasabb életkor
• Cukorbetegség
• Egyéb szívpanaszok
• Magas vérnyomás
• Pajzsmirigybetegség
• Krónikus tüdőbetegség
• Alvási apnoe
• Mértéktelen alkoholfogyasztás

A szívritmuszavar kivizsgálása:

• EKG
• Vérnyomásmérés
• Szívultrahang
• Laborvizsgálatok
• Családi anamnézis

A szívritmuszavar kezelése:

A szívritmuszavar kezeléséhez mindig az első lépés az ok megtalálása. Amennyiben a ritmuszavart nem szívbetegség okozza, és semmilyen háttérbetegséget sem sikerül felderíteni, ami kiválthatja, úgy a tüneteket szükséges kezelni. Amennyiben sikeresen azonosításra került az aritmia oka, a kezelés célzottan megtörténhet. Így a kezelés lehetséges szívgyógyszerekkel, szívritmus-szabályozással, ablációval, pajzsmirigybetegség-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel vagy kardioverzióval.

A szívritmuszavar tünetei

A tünetek közé tartozik a szívdobogásérzés, magas pulzus, légszomj, mellkasi szorítás, gyengeségérzés vagy eszméletvesztés. Eredetük alapján pitvari vagy kamrai aritmiáról, a szívfrekvenciára gyakorolt hatásuk alapján tachycardiáról (magas pulzus), bradycardiáról (alacsony pulzus) vagy extrasystoléről (extra szívdobbanásról) is beszélhetünk.

Az optimális vérnyomás 120/80 vagy alacsonyabb érték. Ha a vérnyomásérték rendszeresen 135/85 Hgmm vagy a fölötti, mindenképpen szakorvosi vizsgálat szükséges, mert a vérnyomásértékek emelkedésével arányosan nőnek a kardiológiai megbetegedések kockázatai is, mint a stroke, szívinfarktus, alvási apnoe.

Magas vérnyomás 

Elsődleges vagy primer hipertónia

Ez esetben a magas vérnyomás kialakulása mögött nincsen kézzelfogható szervi elváltozás, az nem egy másik betegség, beavatkozás eredményeként jön létre. Több tényező felel ennek a kialakulásáért (öröklött hajlam, környezeti tényezők). Esszenciális hipertónia, amikor a vérnyomás-emelkedés okaként nem lelhető fel más kórkép, ilyen a magas vérnyomásos betegségek 4/5-e. Előfordul úgynevezett izolált magas vérnyomás is, ami elsősorban az idősebb embereket érinti, de a jelenség már fiatalabb korban is megjelenhet, és ugyanúgy kezelést igénylő szív- és érrendszeri betegség. Ekkor, ha az első érték magas csak, szisztolés izolált magas vérnyomásról, ha a második érték magas, diasztolés izolált magas vérnyomásról beszélünk.

Másodlagos vagy szekunder hipertónia

Ez esetben a magas vérnyomásos állapot mögött kimutathatóan szervi, beavatkozási ok áll. Ilyen lehet például a veseartéria-szűkület, phaeochromocytoma, szteroidkezelés talaján kialakuló magas vérnyomás.

Alacsony vérnyomás

A tartósan alacsony vérnyomás elsősorban fiatalok betegsége. Ezzel ellentétben a helyzetváltoztatás kapcsán fellépő hypotonia a 65 évnél idősebbek 25 százalékát érinti.

Az alacsony vérnyomás fajtái

Megkülönböztetünk esszenciális vagy primer alacsony vérnyomást. Ilyenkor a betegség okát pontosan nem lehet megállapítani. Legtöbbször családi halmozódást mutat, de létezik a hormonális eredetű hypotonia, amelyek például pajzsmirigy-alulműködésben, mellékvese-elégtelenségben, agyalapimirigy-elégtelenségben alakulnak ki. De lehet szíveredetű is a probléma, ilyennel találkozunk aortaszűkületben, szívelégtelenségben, bizonyos ritmuszavaroknál, a szív működését akadályozó szívburokgyulladásnál. Fertőzések, mérgezések esetén is lehet tünet az alacsony vérnyomás. Hosszan tartó fekvés után gyakran lehet alacsony vérnyomásos panaszokkal találkozni. Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak alacsony vérnyomást. Helyzetváltoztatáshoz kötött alacsony vérnyomás a fentiek bármelyikében előfordulhat, ezeken felül még kísérheti a súlyos visszértágulatot, illetve trombózis utáni szindróma része lehet. A leggyakoribb azonban azokban a cukorbetegekben, akiknél a tartósan magas vércukorszint idegrendszert károsító hatása a vegetatív idegrendszer szabályozásának e részét támadta meg. Ilyenkor a nyugalmi vérnyomás alacsony, normális vagy akár magas is lehet.

Az alacsony vérnyomás tünetei

Alacsony vérnyomás esetén elsősorban az agyi keringés zavarait észleljük, ami szédülés, kábultság, látászavar, fejfájás, ájulás formájában jelentkezhet, szapora szívveréssel, hideg, sápadt végtagokkal, émelygéssel, izzadással jár. Alacsony vérnyomás tartós fennállása esetén a teljesítőképesség csökkenése, fáradékonyság, hosszan tartó reggeli ébredés, koncentrációzavar léphet fel. További panasz lehet az alvászavar, a depresszió, a fejfájás, a fülzúgás is. Helyzetváltoztatáshoz kötött alacsony vérnyomásnál fekvésből történő felálláskor jelentkezhet szemkáprázás, szédülés, homályos látás, ájulás. A helyzetváltoztatás kapcsán kialakult alacsony vérnyomás különösen súlyos formája, amikor a rosszullét tünete szívmegállás, amelyet eszméletvesztés kísér.