„Kísérő vagyok, és tolmács a betegúton, minden egyéb a betegeinkben történik”

„Orvoscsaládban születtem, édesanyám gyerekgyógyász, édesapám – aki az orvosláson kívül nem is tudott volna más szakmát elképzelni számomra – szülész-nőgyógyász volt. Ez akkoriban engem kevésbé vonzott, én színész akartam lenni, de muszáj volt az orvosira beadni a jelentkezésem. Bekerültem, harmadévben már foglalkozhattam betegekkel is, és ezzel teljesen megváltozott a viszonyom az orvosi egyetemhez. Roppantul élveztem, hogy már konkrét esetekről lehetett beszélgetni, felfedeztem a tanulás értelmét, szárnyakat kaptam. Az ember kétféleképpen hathat az embertársaira, teheti jobbá az életüket: az egyik a művészet, például valaki bemegy a színházba, lát egy csodás darabot, ami megváltoztatja egy rövid időre az életét; vagy kaphat egy olyan lehetőséget, ami nekem is megadatott, hogy a hivatásom során olyat tehetek az emberekkel, amitől megváltozik, jobb lesz az életük. Amikor 1990-ben elkezdtem dolgozni a klinika intenzív osztályán, bár erős volt az itthoni szakma ellenállása, témának a somnológiát választottam. Egyedül Böszörményi Nagy György professzor úr látott a témában fantáziát. Majd Oxfordban, az OslerChest Unit kórházban megismerkedtem egy kiváló tüdőgyógyász-somnológus-fiziológus alvásszakértő somnológussal, John Stradling irányítása alatt dolgozhattam. Igazi szakmai műhely volt: különböző szakmájú, korú, szemléletű emberek jöttek össze a világ minden részéről, teamben dolgoztak. Akitől megtanultam egészen más módon gondolkodni, mint azt Magyarországon megszoktuk. Oxfordban láttam először onkoteamet, tanultam meg interdiszciplinárisan gondolkodni, és nagy hatással volt rám a teljes ottani csapatra jellemző demokratikus, kötetlen, cseppet sem hierarchikus légkör. Böszörményi professzor úrral, Juhász Jánossal és neurológus kollégáinkkal, Köves és Halász professzor úrral, valamint Szakács Zoltán főorvos úrral úttörők lehettünk. Első voltam abban, hogy neurológus kollégáimmal együtt bevezettük Magyarországon az alvásfüggő légzészavarok ellátását alvásmedicina és a noninvazív lélegeztetésben. Fontos nekem, hogy Phillipp György karnagy úrral kidolgoztuk a Sing-Lung módszert, melynek lényege, hogy a légzésrehabilitációba becsempésszük az éneklést, ami nemcsak pozitív, de valódi művészi élményt is ad a betegeknek, egyúttal hozzájárul ahhoz is, hogy valódi közösségben érezhessék magukat, mindezt úgy, hogy közben nehézlégzésük is csökken. Munkám jelentős részében krónikus betegekkel foglalkozom, sokszor olyanokkal, akik akár a COPD, akár rákbetegség miatt az életük végén járnak – ezen a végső utazáson sokszor én is velük tartok. Én azt gondolom, mindenféle betegúton kísérő vagyok, és tolmács, minden egyéb a betegeinkben történik. Ami az orvostudományból jön, azt tolmácsolni kell, azt gondolom, nekem ez a legnagyobb feladatom” – vallja Dr. Várdi Visy Katalin.

Névjegy

• 1989-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Szakvizsgái: tüdőgyógyász (1993); szomnológus (2007); orvosi rehabilitáció / tüdőgyógyászat (2009).
• 1989 és 2007 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati (Pulmonológiai) Klinikáján dolgozott (klinikai orvos, egyetemi tanársegéd, az Alváslaboratórium vezetője, egyetemi adjunktus). 1991–92, 1994-ben visiting research fellow-ként az OslerChest Unit, The Churchill Hospital, University of Oxford ösztöndíjasa.
• 2007 és 2018 között a Pest Megyei Tüdőgyógyintézetben az Általános Pulmonológiai és Asthma Ambulancia és Alváslaboratórium vezetője, majd a Légzésrehabilitációs Osztály osztályvezető főorvosa. 
• 2019-től az InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika alapítója és vezetője.
• 1997-től a Magyar Alvásdiagnosztika és Terápiás Társaság tagja, 1997 és 2002, majd 2006-tól titkára. 
• 2007-től a „Magyar Pompe-betegekért” Alapítvány elnöke.
• 2018-ban életre hívta a Légzéssel a Lélekért Alapítványt, amely célul tűzte ki a betegek élményhez juttatását és annak hangsúlyozását, hogy a gyógyítás a betegek, ápolók, orvosok közös munkája.

Szakmai, tudományos érdeklődés és tapasztalat

• Az alvás alatti légzészavarok 
• Krónikus légzési betegségek kezelésének lehetőségei noninvazív lélegeztetés módszereivel
• Az obstruktív alvási apnoe kardiovaszkuláris és gasztroenterológiai vonatkozásai
• Az alvási apnoe vigilanciával összefüggő kérdései
• A vigilancia és légzésszabályozás
• Súlyos betegségeket követő rehabilitáció
• Prevenció
• Otthoni lélegeztetés
• Krónikus légzőszervi betegségek fizioterápiás, diétás pszichoterápiás kezelési lehetőségei
• A COPD komplex rehabilitációja
• A COPD prevenciója
• Oxigénkezelés
• Az alvás és légzés határterületei

Kitüntetések és társadalmi megbízatások

1998: Kováts Ferenc-díj – kiemelkedő pulmonológiai tudományos munkáért

1998: Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság vezetőségi tagja, majd titkára

2006: Magyar Pompe-betegekért Alapítvány elnöke

2008: Magyar Tüdőgyógyász Társaság díja a legjobb poszternek

2010: MTT Légzésrehabilitációs Szekció titkára

2010: Magyar Tüdőgyógyász Társaság vezetőségi tagja

2018: Légzéssel a Lélekért Alapítvány alapítója