„Minden nagyobb, vagy ritmustalan szívdobbanástól már pánikba esek. Edzeni nem merek, már cipelni sem. Félek minden olyan impulzustól, amiről azt gondolom, hogy árt a szívemnek” – mondja egy fiatal paciens. Ismerős jelenség? A szívbetegség, legyen az akár egy egyszerűbb szívritmuszavar, pitvarfibrilláció, agyvérzés, vagy infarktus, sokaknál szorongást, vagy depressziót okozhat. Fontos, hogy ezekkel foglalkozzunk. Gyakran túlzott reakciót vált ki bármilyen apró tünet is, vagy diagnózis, de fontos, hogy erről beszélni kell. Van, aki teljesen beszűkül, folyamatosan a vélt, vagy valós jeleket figyeli, kiiktat mindent az életéből, amiről azt gondolja, hogy árthat a szívének. Pedig az élet élvezete gyógyszer!

A szív életfontosságú szervünk, aminek megbetegedése jelentős stresszt okoz. Egy váratlan szívbetegségnél a szorongás a leggyakoribb probléma. A betegség jelentős változásokat okozhat az életben, ami alkalmazkodási nehézségekhez, érzelmi túlterhelődéshez vezethet. Ennek tünetei lehetnek az aggodalom, idegesség, nyugtalanság, csalódottság, alvászavar, rágódás, sírás, melyek egy idő után elmúlnak. Ha a rossz lelkiállapot hosszabb idő alatt sem rendeződik, rosszabbodik, vagy már a mindennapokban is érezhető nehézségeket okoz, mindenképpen foglalkoznia kell ezzel.

„A lelki problémák egyik leggyakoribb oka, hogy nincs kellő információnk az állapotunkról, bizonyos panaszainkat alulértékeljük, más információkat pedig a megfelelő ismeretek hiányában túlértékelünk. Az egyik legfontosabb, hogy merjünk kérdezni, beszéljünk a kezelőorvosunkkal, ez természetesen a kezelőorvos számára is komoly feladat, úgy kell páciens számára az állapotával kapcsolatos információkat közölni, hogy a beteg megértse, és ki tudjon alakulni az a pozitív kapcsolat, amely beteg számára a kezelés sikerét a leginkább garantálja. Ha kell, írjuk fel a kérdéseinket, akár a kapott válaszokat is, így nagyon sok lelki kapaszkodót is kapunk. De tudnunk kell, hogy csakis a megfelelő szintű konzultáció segíthet” — hívja fel a figyelmet Dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának tudományos bizottságának elnöke, a PMED szakmai vezetője. „Sajnos az sem jó megoldás, hogy az interneten szörfölünk és az alapján eldöntjük, nálunk is biztosan ez és ez a probléma, mert megfelelő ismeretek nélkül nem tudunk jó diagnózist, még inkább jó terápiás döntést hozni. A világhálón található információk egyrészt szorongást okozhatnak, másrészt azt a hamis képzetet kelthetik, hogy mi már diagnózist is tudunk állítani és az alapján rettegünk, vagy éppen egy betegcsoportban levő betegtársak túlzó és szakmailag teljesen megalapozatlan, a betegekben félelmet keltő kommentjeinek hatására nem vállalunk mondjuk egy szükséges beavatkozást. Vegyük példának az invazív kardiológiai terápiákat. Ezeknek nagyon sok műfaja van, a ”katéterezésnek” hívott beavatkozásoknak is, amelyek sikeraránya és komplikációs rátája is nagyon más és más, és az internetes betegfórumokon gyakran látható jelenség, hogy a kommentekben teljes keveredés van, nem ritka, hogy az egyik betegség terápiája kapcsán a jó néhány évvel ezelőtti lehető legrosszabb szcenárió megosztása miatt a kérdező a végén a ”hiteles”információkból kiindulva nem akarja az amúgy nagyon sikeres gyógymódot. Másrészt, még ha hiteles információt is találunk, azt sem vonatkoztathatjuk orvosi konzultáció nélkül magunkra. A lélek és a szív szoros kapcsolatát tökéletesen mutatja például a pánikbetegség, sok katéteresen nagyon magas arányban gyógyítható szívritmuszavart kezelnek hosszú időn keresztül pánikbetegségként, hiszen gyakran kísértetiesen hasonló tüneteket produkál, mint a pánikbetegség, ezért nagyon fontos tisztázni a panaszok eredetét.

„A tartós szorongás és a pánikbetegség mellett gyakran jelentkezik mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, dezorientáltság, ami ugyanúgy lehet a szívritmuszavar, vagy akár koszorúér betegség jele is, amit kardiológiai vizsgálattal lehet tisztázni. Persze vannak eltérések, míg a pánik okozta szapora szívműködés fokozatosan alakul ki és lassan is cseng le, addig a katéteres terápiával gyógyítható szívritmuszavarok hirtelen alakulnak ki, egyenletesen gyors ritmussal járnak, és relatíve hirtelen is múlnak el. A szívprobléma miatt kialakuló mellkasi panasz leginkább akkor jelentkezik, amikor az illető aktív, lassan alakul ki és egyre fokozódik, „átvándorol” más testrészekbe is, mint a váll, az állkapocs, a karok. Míg a szorongás miatt mellkasi fájdalom sokféle lehet, addig a szívproblémánál inkább nyomás, szorítás érzékelhető. És persze azok, akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánik szindróma súlyosbíthatja is a szív-érrendszeri betegségeket”—tette hozzá a kardiológus professzor.

Depresszióra utalnak az alábbi tünetek: nyomott, szomorú hangulat, ingerlékenység, érdektelenség, örömtelenség, fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, önvád, csökkent önértékelés, az alvás és az étvágy zavara.

Szorongásra utalnak az alábbi tünetek: állandó idegesség, remegés, testi feszültség, izzadás, kábultság, szívdobogás; azon helyzetek, tevékenységek kerülése, melyek szorongást válthatnak ki.

Kardiológus szakorvosainkhoz az alábbi oldalon tudsz időpontot foglalni!