Javában folyik már hazánkban is a Covid19 elleni oltás. A vakcináció azokkal a védőoltásokkal kezdődött, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezett, eddig két vakcina már kapott zöld utat, de napról napra változik a helyzet, erről pedig a kormány e-mailben tájékoztat mindenkit, aki igényli ezt. Magyarország előreláthatólag a WHO oltási rendjét alkalmazza majd, vagyis az egészségügyi dolgozók után az idősotthonok lakóit és a krónikus betegeket oltják be.

A Pfizer-BioNTech-vakcinából kedden már a negyedik szállítmány érkezett Magyarországra és az első Moderna vakcina szállítmány is 7200 adag oltóanyaggal. Hazánk 19,7 millió adag oltóanyagot kötött le több gyártónál – Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Curevac – több tízmilliárd forint értékben. A kormány ezeken túl izraeli, kínai és orosz vakcinafejlesztőkkel is tárgyal, hogy minél több vakcina legyen elérhető Magyarországon. Ugyan első körben az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok lakói, dolgozói kapják a vakcinát, de hamarosan indulhat a teljes lakosság oltása is.

„Magyarország az Európai Unió tagjaként nagyon sokféle oltóanyagot próbál beszerezni, az embereknek pedig nagyon kellene bízniuk azokban az oltóanyagokban, amelyeket az európai és a magyar gyógyszerhatóságok engedélyeznek. Ezeket a vakcinákat megfelelően megvizsgálják, az eddig megjelent hírek alapján pedig szinte valamennyi előtörzskönyvezett oltóanyag hatásos, hatásosabb, még az influenza elleni vakcinánál is, mellékhatásai pedig csak a szokásosak: bőrpír, hőemelkedés, enyhe fájdalom az oltás helyén. Természetesen nem zárható ki, hogy valaki érzékeny az oltóanyagra, borzasztó ritkán előfordul az allergiás reakció, ilyenkor azonban az egészségügyi személyzet megoldja a problémát. Mindenki, aki, teheti, és a rizikócsoportba tartozik, oltassa be magát, amint lehetséges, hiszen csak ezzel tudja megvédeni magát a koronavírus-fertőzés súlyos szövődményeitől”—mondja dr. Gellér László professzor, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ elektrofiziológiai részleg vezetője, a P-med szakmai vezetője.

A potenciális korona-vakcinák fejlesztése bizonytalanságot okozhat a lakosság, de még a szakemberek körében is, mivel ez esetben génalapú vakcinák bevezetéséről is szó esik, amelyet eddig még nem engedélyeztek. Indokolt-e ez a bizonytalanság? A legtöbbet ígérő jelöltek közé tartoznak az új mRNS-, illetve vektor alapú oltóanyagok, de ezeken kívül más hatásmódú anyagok is találhatók a klinikai tanulmányokban.

„Fontos, hogy csakis hivatalos úton vegyük igénybe a vakcinációt, ugyanis nálunk olyan oltóanyagokat alkalmaznak, amelyek engedélyezettek. Egyelőre a két ilyen készítmény nagyjából ugyanolyan alapon és hatékonysággal működik, mellékhatásokat eddig szinte nem tapasztaltak”—hívja fel a figyelmet Gellér László.

Bővebben: Hogyan hatnak a COVID-19 ellenes vakcinák és miért oltassuk be magunkat?

Amit a vakcinákról tudni lehet!

Az oltóanyag-fejlesztés alapjai a következők:

• génbázisú oltóanyagok (RNS- és DNS-vakcinák),
• vektor alapú oltóanyagok,
• fehérjealegység (subunit) alapú oltóanyagok,
• legyengített élő kórokozókat tartalmazó és inaktivált kórokozót tartalmazó oltóanyagok.

A Pfizer-Biontech által előállított vakcina

 2020 nyarán közel 40 000 ember fele kapta meg a két oltási körből álló védőoltást, 28 nap különbséggel. A védőoltás új technológiával előállított mRNS-tartalmú oltás, melynek révén az immunrendszer sejtes elemeket és antitesteket állít elő, egy esetleges megfertőződés esetére. Ekkor pedig várhatóan a megfelelő immunitás révén nem jön létre súlyos betegség (nem a fertőződést akadályozza meg tehát, hanem a betegség súlyos formájának kialakulását, vagy jó esetben a tünetek megjelenését is). Az oltást 2020 decemberében engedélyezték és kezdték meg az Egyesült Királyságban, illetve Kanadában a Pfizer-Biontech vakcinával, így a nagyszámú eset hozta eredmények még későbbre várhatóak.

A vakcina hatása

Az oltott személyek összességében 90 százalékkal kisebb arányban betegedtek meg, vagy mutattak tüneteket, mint a kontrollcsoport. Tárolása nehézséget jelent, mert nagyon alacsony (-70 oC fok körüli ) hőmérsékletet igényel a stabilitás megőrzéséhez és felhasználás előtt pár napig lehet csak hűtőszekrény hőmérsékletén tárolni.

Esetleges rövid távú szövődmény, mellékhatás

A vakcina alkalmazása során halálos szövődményt nem észleltek, jelentős mellékhatást sem, legalábbis rövid távon. A kialakult mellékhatások enyhe vírusfertőzés tüneteit „utánozták”: láz, fejfájás, gyengeség, levertség. Súlyos allergiás reakció azonban jelentkezett, ezért a brit Országos Egészségügyi Szolgálat fokozott figyelmeztetést adott ki, mely szerint ne adassák be a vakcinát azok, akiknél korábban már előfordult komoly allergiás reakció (ez vonatkozik bármely allergiára – ételallergiára, gyógyszerallergiára, a vakcina összetevőivel, illetve korábbi védőoltással szembeni allergiás reakcióra).

A Moderna által előállított vakcina

A Moderna vakcinájával klinikai vizsgálat során 30 000 embert oltottak be. Az oltást két alkalommal kell beadni, négy hét különbséggel. A Moderna védőoltása RNS-alapú. Hatására a szervezetben vírusfehérjék képzése indul meg, mely beindítja az immunrendszer B- és T-sejtjeit, immunválaszt kiváltva, mely hasznos védővonalat képez egy esetleges tényleges fertőződés esetén.

A vakcina hatása

Limitáló tényező, hogy a klinikai vizsgálat során azt nézték, hogy az első 95 személy, akiknél kialakultak a koronavírus okozta tünetek, részesültek-e oltásban vagy nem. A 95 személyből 5 eset volt az, akik tünetessé, vagy beteggé váltak és megelőzően kaptak oltást. Ez alapján jutott arra a gyógyszercég, hogy a vakcinájuk hatékonysága 94 százalékos. Súlyos betegség pedig egy esetben sem alakult ki az oltottak között. Tárolása egyszerűbb, mínusz 20 fokon is elegendő, hűtőszekrény hőmérsékletén közel egy hónapig tárolható. Eddigi vizsgálatok alapján legalább három hónapos védettséget találtak a beoltottak körében.

Esetleges rövid távú szövődmény, mellékhatás

Halálos szövődményt, súlyos mellékhatást nem észleltek a vizsgálat során. Enyhe és uralható mellékhatások megegyezőek voltak a Pfizer vakcináéval.

Szputnyik V vakcina

Adenovírus-alapú vektor vakcina, szintén két alkalommal beadott védőoltást igényel. A harmadik fázisban lévő vizsgálatok jelenleg zajlanak, nem teljes még minden információ a vakcinával kapcsolatban. Egyelőre Magyarországon klinikai vizsgálat keretein belül lehetne beadatni a vakcinát, mivel engedélyeztetése nincsen. Oroszországban is a harmadik fázis keretén belül kezdik elvileg az orvosok és tanárok oltását, tehát hivatalos törzskönyvezése még nem történt meg.

A vakcina hatása

Hatékonyságnak a gyártó cég 92 százalékot jelölt meg a korai I. és II. fázisú vizsgálatok alapján. Tehát azt vizsgálják, mi a hatékony dózis, hogyan ürül ki a szervezetből, és milyen mellékhatások jelentkezhetnek, milyen a hatékonyság. Érdekesség, hogy a III. fázisvizsgálatok ideje alatt már megkezdték leírások alapján a beoltást és már több tízezer helyi lakos részesült benne.

Esetleges rövid távú szövődmény, mellékhatás

Jelentős mellékhatásról, halálesetről nem szólnak az adatok.

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinája

24 ezer önkéntes beoltása megtörtént már, az eredmények azt mutatták, jóval kevesebb esetben alakult ki betegség az oltottak körében. A vakcinát szintén két alkalommal kell beadni az érintetteknek. Az oltás csimpánz adenovírust alkalmaz vektorként, tárolása pedig hűtőszekrény hőfokon is elegendő.

A vakcina hatása

Vizsgálati módszerektől függően 70-90 százalék közötti hatékonyságot jeleznek az oltással kapcsolatban. Ez függ a beadott vakcina dózisától, a magasabb hatóanyag-tartalmú oltás eredményei jobbnak adódtak.

Esetleges rövid távú szövődmény, mellékhatás

Halálos szövődményt, súlyos mellékhatást nem észleltek a vizsgálat során. Enyhe és uralható mellékhatások megegyezőek voltak a Pfizer vakcináéval.

Egyéb vakcinák

Sanofi-GSK vakcina: I-II. fázisú vizsgálatok kezdődtek ősszel a proteintartalmú vakcinával, így a fejlesztés és vizsgálat, valamint az előállítás kicsit hátrébb tart, mint az előző védőoltások. A hármas fázisú vizsgálatok hamarosan megindulhatnak a korai eredmények elemzését követően, az engedélyeztetés várhatóan 2021 év végére lesz kész.

Kínai BBIBP-CoV vakcina: Inaktivált, elölt SARS-CoV-2 vírust tartalmazó vakcina. Októberben publikálták a kis esetszámú vizsgálat eredményeit, melyben súlyos mellékhatást nem észleltek, alacsony volt az oltottak megfertőződésének és tünet kialakulásának aránya. A hatás már a 14. nap magasságában, relatíve korán jelentkezett. További vakcinák szintén korai fázis vizsgálatokban vannak még, ezek eredményei később lesznek ismertek.

Forrás: WEBBeteg

Kiknek nem ajánlott – egyelőre!

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelete legújabb felülvizsgálati jelentésében úgy vélte, „nem áll rendelkezésre elégséges mennyiségű adat ahhoz, hogy arra a következtetésre lehessen jutni, hogy a 16 év alatti gyerekek, a terhes nők és az immunhiányos emberek számára is biztonságos ez a védőoltás”. A negyedik kérdéses csoportba sorolják azokat, akik már voltak COVID-19 betegek. Velük kapcsolatban is aggodalmat fogalmaztak meg a tudósok, szabad-e oltást kapniuk, különösen akkor, ha hosszan elnyúlóan vannak maradványtüneteik. A klinikai próbák legkésőbbi – még most is zajló – szakaszában az említett csoportokból is van résztvevő, lesznek tehát olyan eredmények, amelyek megismerésére még várnak a szakértők.

Mit várhatunk összességében a védőoltástól?

A jelenlegi információk alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus elleni vakcinák közül a harmadik generációs (nukleinsav-alapú) védőoltások lesznek a legeredményesebbek. A világjárvány kitörésével még egyező évben megkezdődött a vakcinák fejlesztése és alkalmazása is. Ez a hihetetlen gyors ütem a modern technológiáknak köszönhető. Megosztja a lakosságot a frissen kifejlesztett vakcinákkal szembeni bizonytalanság, azonban azt fontos kiemelni, hogy érdemi védettség a populációban akkor fog kialakulni, ha az emberek legalább 60 százaléka, vagy a fertőződés, vagy a védőoltás révén szerez immunitást. Ez védheti meg az embereket, az időseket, megakadályozva az eddig több mint másfél millió halálesettel járó pandémia továbbterjedését.

Fejlesztő/Gyártó	Biontech/Pfizer	Moderna	AstraZeneca/Oxfordi Egyetem
Oltóanyag neve, típusa	BNT 162b2 mRNS	m RNS -1273	AZD 1222
Hatékonyság	95 %	94,5 %	62-90 %
Rizikócsoportokban tapasztalt hatékonyság	Valamennyi korcsoportban hasonlóan magas hatékonyságot mutat.
Dózisonkénti becsült ár	20 USD (≈ 6070 Ft), de fejenként 2 dózis szükséges	Kb. 25 USD (≈ 7588 Ft), de fejenként 2 dózis szükséges	Kb. 2,50 EUR (≈ 903 Ft)
Tárolási, szállítási előírások	-70 °C-on tárolandó, normál hűtőszekrényben (2-8 °C) maximum 5 napig tartható el	-20 °C-on 6 hónapon át tárolható, normál hűtőszekrényben (2-8 °C) maximum 30 napig tartható el	Extrém hűtést nem igényel, normál hűtőszekrényben (2-8 °C) tárolható
Termelési kapacitás, vállalt legyártott mennyiség	2020-ban 50 millió adag, 2021-ben 1,3 milliárd adag vakcina gyártása	2020-ban 20 millió adag, 2021-ben 500 millió – 1 milliárd adag vakcina gyártása	2021 márciusáig 300 millió adag, 2021 végéig 3 milliárd adag vakcina gyártása

Forrás: EgészségKalauz