A 40 napos böjt sok ember életében szigorú időszak. Lemondunk a káros, szervezetünknek terhes ételekről és szokásunkról, de vajon hogyan hat mindez a szervezetünkre? A jóféle böjt csodákat tehet, viszont, különösen krónikus betegeknél életveszélyes lehet a drasztikus koplalás.

Az éhezés, a böjtölés vagy az extra alacsony kalóriatartalmú táplálkozás hosszútávon egyértelműen egészségtelen.

Ha bármilyen szív- és érrendszeri betegsége, például magas vérnyomása, érszűkülete, szívritmuszavara van, csak és kizárólag orvosi konzultáció után és szakember segítségével szabad nekifogni a szervezetet ennyire megterhelő vállalásnak. Óvatosan kell ezzel bánni pubertás kor előtt és idős korban is, ilyenkor csak 1-2 napos, enyhébb kúrákba ajánlatos belevágni. Csakis okosan és főleg egészségesen böjtöljünk, s ha lehet, a tudatosság az év többi 325 napjára is maradjon érvényes.

A böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik a keresztény egyházi naptárban, utolsó hete a virágvasárnappal induló nagyhét. A 11. századig nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást. A megszokott élvezetekről való önkéntes lemondás, a bizonyos időszakokhoz kötött testi-szellemi megtisztulás, a böjt az emberiség egyik legősibb tradíciója. A keresztény vallásban bizonyos élelmiszerek kerülését, akár az étkezésről való teljes lemondást jelentheti, amellyel a hívők a szenttel való találkozásra készülnek fel. Ami megengedett: a gabonafélék, gyümölcsök, egyes főtt ételek, kásák és levesek. Az ünnep előtti utolsó napokban – régebben legalábbis – már csak nyers, mindenféle zsiradékot nélkülöző táplálékot fogyaszthattak a hívek. Voltak, a mai napig vannak, akik az ünnep előtti utolsó napokban egyáltalán nem vesznek magukhoz szilárd táplálékot. Utána viszont belevetik magukat az élvezetekbe: roskadoznak az asztalok a hatalmas parasztsonkák, a kolbász, a tojás minden változatától, és akkor még nem is beszéltük az édességekről.

De vajon hogyan hat ez a nagy szélsőség a szervezetünkre? 

„A böjt a társadalom egy részénél megmaradt vallási szokásnak, de mára már divattá is vált, a magasztos eszmék helyett a test fizikális jólétéről szól. Egyrészt az alapanyagcsere lelassul, izmot veszítünk, hiányoznak a vitaminok és a nyomelemek; amikor pedig valaki újra enni kezd, zsír formájában fog minden visszajönni. Hirtelen emeljük meg a zsír- és cukorbevitelt, amivel megterheljük a szervezetet. Nőhet a koleszterinszint, ennek következtében lerakódások keletkeznek az erekben, és ez növelheti például a trombózis, illetve a szívinfarktus veszélyét. Az ásványi anyagok hiánya is okozhat gondokat, a káliumhiány például eredményezhet hányingert, izom- és szívműködési zavarokat. Erre különösen kell figyelniük a szívbetegeknek, akiknek ajánlott célzottan is egyeztetniük a káliumbevitelről az orvosukkal. Nagyon fontos ügyelni a fokozatosságra. Készítsük fel a szervezetet, igyunk sok folyadékot, naponta legalább 2,5-3 litert. Fontos az is, hogy milyen kiinduló állapotban vágunk bele a böjtbe. Könnyű belátni, hogy egy egészséges, sportos fiatal többet bír, mint egy túlsúllyal, netán magas vérnyomással küzdő ember, aki esetleg épp az életmódváltás kezdetének szánja a húsvét előtti időszakot. A böjtbe nem szabad fejest ugrani. Kezdőknek az is megoldás lehet, ha hetente egy rendszeres gyümölcsnapot vezetnek be. A böjt megtörése is fokozatos legyen, nagyon könnyű ételekkel, kis adagokkal álljunk vissza a normális étkezésre” – figyelmeztet Prof. Dr. Gellér László Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika részlegvezető egyetemi tanára, a P-med szakmai vezetője.

Kardiológus szakorvosainkhoz az alábbi oldalon tudsz időpontot foglalni!