Mi történik a szívvel, ha szerelembe esünk?

Mi történik a szívvel, ha szerelembe esünk?

Ha február 14., akkor Valentin-nap. Ennyi piros, rózsaszín, vagy éppen pink színben pompázó szív csak ezen a napon kel önálló életre, hol plüss, hol csokoládé, vagy csak egy kis párna formájában. De miért is jelképezi épp ez a szerelmet? Tévedünk, ha azt hisszük, a szívnek bármi köze van az érzelmeinkhez, hacsak nem fizikai mellékhatásként – oszlatja el a félreértéseket dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának tudományos bizottságának elnöke, a P-Med szakmai vezetője

Gyomrunk összeszorul, lábunk remegni kezd, tenyerünk izzad, butaságokat beszélünk és a szívünk tényleg majd kiugrik a helyéből – igen, ez van, amikor meglátjuk a kedvest. De mi is történik ilyenkor tulajdonképpen? A szerelem, mint olyan, nem a szívben rejtezik. Ugyan a kutatók még 1991-ben 40 ezer olyan sejtet fedeztek fel a szívben, amelyek nagyban hasonlítottak az idegsejtekhez. Ezek a szívsejtek képesek voltak emlékeket megőrizni, és az agytól függetlenül működtek. Mégis: bármennyire kiábrándító is, a mellkasunkban lüktető élénkvörös maroknyi szerv bizony nem több biológiai motornál, a szerelem helye a fejben van.

A szív valójában csak a szerelem ártatlan szenvedője. Mert tényleg azt érezzük, hogy majd kiugrik a helyéből, de ez egyszerű fizikai tünete az izgalmi állapotnak, amit ilyenkor történetesen a szeretett személy látványa, hangja, illata okoz. A szív valóban szaporábban ver: azt ugyanis, hogy a szív milyen gyorsan lüktet, és milyen erősen húzódik össze, többek között a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer szabályozza. Amikor a szív gyorsan ver, a szimpatikus rendszer az aktívabb”- mondja Gellér professzor. A szívünk tehát legfeljebb reagál, fizikai tüneteket produkál, de bármennyire kiábrándító is: nem érez.

Nem is biztos, hogy jó a szívnek

“Az idegsejtek döntően az agyban és a gerincvelőben vannak, ezek nyúlványai eljutnak a szívünkbe is. Tehát az izgalom okozta idegrendszeri reakciók így kerülnek ide, ennek következtében ver hevesebben a szív és tartja ebben a felfokozott állapotban a szervezetet” – folytatja a kardiológus, aki ugyan igyekszik megnyugtatni mindenkit, de azt azért hangsúlyozza: bizony a beteg szívnek nem biztos, hogy jót tesz a túlzott izgalom.

Az emberiség számos gondolkodója törte már a fejét a szerelem mikéntjén, még többen a hogyanján. Ennek egy része máig is rejtély, de a tudósok szerint mindent vissza lehet vezetni egyszerű kémiára. Akkor mi is zajlik ilyenkor a testünkben?

A dopamin felelős az agyban a kellemes érzések kiváltásáért.

Amikor szerelembe esünk, ez az anyag szabadul fel, amitől energikusnak és felajzottnak érzi magát az ember. Ez okozza a nagyon célirányos viselkedést, melyet valamennyien jól ismerhetünk: amikor semmi sem számít, csak az új partner. A dopamin jelen lehet a szerelem korai szakaszában, de hosszútávon is a szervezetben. A másik jelentős kémiai anyag az oxytocin, amely nyugtató hatással van a szerelmesekre, és az intimitás kialakításában is nagy szerepe van: az érintés, az ölelés, a csók “elindítója”. Bár a tesztoszteront főként a “macsó hormonként” emlegetik, ez segít mindkét nemnek “tűzbe jönni”.

Pillangók a gyomorban

A szerelem még egy lehetséges “összetevője” a noradrenalin, melyet még mindig tanulmányoznak. Ez a stressz hormon növeli a pulzusszámot, emiatt érezzük magunkat forrónak és idegesnek, amikor a nekünk tetsző személy megjelenik. Ez felelős a “pillangók-érzésért” a gyomorban, de az izzadt tenyérért, a szájszárazságért és azért is, hogy hirtelen “nem jutnak eszünkbe a szavak”.

Kutatók szerint a szerelem szorosan összefügg az agyban található természetes stimulánsok mennyiségével. Ha valaki szerelmes lesz, az agyban található dopamin és norefedrin szint megemelkedik. A stimulánsok jelenlétével és magas értékével magyarázható, hogy a szerelmes ember étvágytalan, gyakran aludni is nehezen tud. A kemikáliák ereje olykor igen elképesztő dolgokra veheti rá az embert, de ezt mindenki tudja, aki volt már szerelmes.

Valentin eredetileg a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentje.

Világszerte, de főleg az angolszász országokban február 14.-én tartják a Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét. Magyarországon az 1990-es évektől kezdődően.

Kardiológus szakorvosainkhoz az alábbi oldalon tudsz időpontot foglalni!

Share on facebook
Share on email
Share on whatsapp
Share on print

Kérjen visszahívást!

Kérjük, adja meg elérhetőségeit és kollégáink 48 órán belül keresni fogják a megadott telefonszámon!

Kérdése van?
Hívjon vagy írjon!

Időpontfoglalás

Foglaljon egyszerűen időpontot a Parliament Medical Center kiváló orvosaihoz.