Az eddigi forróság és nyomott levegő miatti kellemetlen közérzet alakulhat ki. Amikor melegszik az idő, akkor a szervezet fenntartja a saját hőmérsékletét, azonban ez idős korban, illetve krónikus betegség alatt nehezebb. A szívnek többször kell összehúzódnia, egy perc alatt több vért próbál keringtetni. Ilyenkor sokkal fáradtabbnak érezzük magunkat még akkor is, ha nem végzünk fizikai munkát.

A rekkenő hőség, erős napfény ugyanis nemcsak leégéssel fenyeget, de az egész szervezetünket próbára teszi. Hatására a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet. Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét.
Nagyobb lesz az infarktusveszély, emellett ödéma és trombózis is gyakrabban jelentkezhet. A napozás, de még az árnyékban pihenés is ártalmas lehet, különösen akkor, ha a levegő páratartalma is magas.

“Egyfelől a nagy meleg az egészséges szervezetben is okozhat komoly problémákat, a – szerencsére nagyon ritkán előforduló – hősokk a legsúlyosabb következménye, amikor a szervezet fehérjéi szinte “megfőnek”, ez pedig infarktusszerű tüneteket okozhat. Ebben az esetben ennek nem elsősorban a szív működéséhez van köze, az egész szervezet háztartását borítja fel és ezzel tragédiát okozhat. Ami azonban talán közvetlenül a szív- és érrendszert érinti, hogy a meleg az ereket kitágítja, így a koszorúérbetegeknek még jó is lehet, viszont ez a szokásosnál is jobban terheli a szívet. A hőség a szívet nagyobb munkára készteti, a vízháztartást is könnyen felboríthatja, a szívelégtelenségben szenvedőknél amúgy is gyakori veseproblémák mellett ez különösen veszélyes lehet, főleg a rendszeres vízhajtók szedése mellett. Ezért rendkívül fontos a folyadékpótlás, a kiszáradás ugyanis észrevétlenül is megtörténhet. A szívbetegek többségénél érelmeszesedés áll fenn, az erek szűkebb “csatornákon” szállítják a vért. Az agy ugyan kiadja a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül és nem lesz képes követni a kívánt tempót”- figyelmeztet dr. Gellér László kardiológus, egyetemi tanár, a PMED szakmai vezetője, a Városmajori Klinika elektrofiziológiai részlegének és Egynapos Kardiológiai Osztályának vezetője.

“Az időjárás csökkenti a vérnyomást, vagy éppen vérnyomás ingadozást okozhat, a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal, változtassanak-e erre az időszakra az adagolásán, de semmiképpen se döntsünk magunk a készítmények elhagyásáról, csak mert éppen nincs panaszunk!” – mondja a kardiológus, aki külön figyelmeztet a sportolás veszélyeire is.

“A szívbetegeknek is, akárcsak az egészséges embereknek szüksége van a rendszeres mozgásra, épp ezért kánikula idején mindenkinek figyelnie kell, hogy ezt mikor teszi, és talán a legfontosabb, hogy ne vigye túlzásba. Ilyenkor felerősödik az alapszabály: csak annyit, amennyi jól esik! A folyadékhiány pillanatok alatt kialakulhat, de a fizikai megterhelés hatására nem csak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk. Többek között nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és kloridot. A hőség és edzés megnövelik a szervezet elektrolit igényét, amit a folyadékkal együtt folyamatosan pótolni kell. Mindezek mellett is fontos megfogadni: ne ebben az időben teszteljük a határainkat, próbáljunk ki extrém megterhelő sportokat, és akárcsak a napozásra, itt is igaz az az aranyszabály: 11 és 15 óra között lehetőleg maradjunk az árnyékban” – teszi még hozzá Gellér László.

Kardiológus szakorvosainkhoz az alábbi oldalon tudsz időpontot foglalni!