Vakcinák kontra Covid-19 vírus

Vakcinák kontra Covid-19 vírus

Van-e jó, vagy jobb vakcina? Indokolt-e tartanunk bármelyiktől? Kell-e harmadik oltás, mikor elég az egy? Meddig ad védettséget?  Magyarországon jelenleg 5 féle vakcinával oltanak, hamarosan már nyolcra bővül a paletta, ami abban segít, hogy minél többen kapjanak védelmet. Mindenkiben másik oltással szemben van ellenállás és az a tény is szkepticizmust kelt, hogy nem válaszhatunk.

Szinte a pusztító vírus megjelenésének pillanatától versenyfutásba kezdett a világ gyógyszergyártása, hogy megelőzze a fertőzéseket. Több ezer kutatás indult, megannyi teóriával, ma ott tartunk, hogy ötféle vakcinával tömegesen oltunk, újabb három kaphat rövidesen zöld utat. Ahogy elindultak az oltások, úgy az azzal szembeni félelem, leginkább egy-egy készítmény irányába. Víruskutatók, járványügyi szakemberek szerint ugyan van különbség, viszont maga az oltás felülír mindent: a koronavírus-fertőzés sokkal veszélyesebb, mint bármelyik vakcina. Ma már a kismamákat is gőzerővel oltják, hamarosan pedig a gyerekeket is, miután a Pfizer vakcinájának tesztelése szerint az a 12-15 éves korosztályban 100 százalékos hatékonysággal véd, a Sinopharm kínai cég vezérigazgatója pedig bejelentette: hamarosan használhatják majd a 3-17 éves korosztálynál is az oltóanyagot.

Melyik, milyen alapon dolgozik?

  1. Az mRNS típusú vakcinák – A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.
  2. A vektor alapú vakcinák, ilyen közé az AstraZeneca és az orosz Gamaleja Intézet által készített Szputnyik V, illetve a hazánkban már engedélyezett, de még nem alkalmazott vakcinák: a Johnson&Johnson, a kínai Convidecia és az indiai gyártású CoviShield. A technológia lényege, hogy egy módosított, sokszorozódásra nem képes vírusba ütetve juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént.
  3. A kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett oltóanyag, egy évtizedek óta létező és számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült, elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki. Ez a vakcina azért lehet előnyösebb, mert a vírus valamennyi fehérjéjét tartalmazza, így valószínűleg véd a különböző mutánsokkal szemben.

Mind a három technológia esetén a lényeg az, hogy élő koronavírus (SARS-CoV-2) nem kerül a szervezetbe, így megbetegedést egyik sem vált ki. A vírus fehérjéivel való találkozás azonban képessé teszi szervezetünket arra, hogy védekezni tudjon egy esetleges fertőzéssel szemben.

Hatás- mit jelent és mitől függ?

A hatásosság azt mutatja, hogy a vakcina milyen arányban tudja megelőzni az adott betegséget. Ezt sok dolog befolyásolhatja, mint az életkor, a meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, korábban történt fertőzés, maga az oltóanyag. A kétdózisú vakcinák hatásfoka már az első dózis beadása után is meghaladja az 50 százalékot, kutatások szerint a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája a súlyos megbetegedés ellen már az első dózis beadása után is közel 80 százalékos védettséget alakít ki, majd fokozatosan emelkedik. Az elérhető maximális védettség átlagosan a vakcinák mindkét dózisának beadását követő két hétben alakul ki.

A második dózis után:

  1. a Pfizer/BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95 százalékos
  2. a Moderna készítménye 94,5 százalékos
  3. az Oxford/AstraZeneca készítménye átlagosan 79 százalékos
  4. az orosz Gamaleja készítménye (Szputnyik V) 91.6 százalékos
  5. a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4 százalékos hatásossággal rendelkezik a vakcinák mindkét dózisának beadása után
  6. Az egydózisú vakcinák közül a Johnson&Johnson vakcinája (Janssen) a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint átlagosan 67 százalékos hatásosságú, amely a beadás után két héttel alakul ki
  7. a kínai Convidecia nevű oltóanyag hatásossága 65,28 százalékos, a súlyos lefolyású megbetegedést pedig 91 százalékban előzi meg.

És mit kell még tudni az oltás fontosságáról?

  1. A vírusfertőzést a beoltottak is megkaphatják. Az eddigi klinikai vizsgálatok alapján, ha valaki az oltás beadása ellenére is elkapta a koronavírus-fertőzést, az sokkal enyhébb tünetekkel vészelte át a betegséget, mint a nem beoltott betegek.
  2. Az oltásnak köszönhetően fertőződés esetén sokkal kevesebb vírus termelődik a szervezetben, így az nem jár súlyos megbetegedéssel, halállal, ráadásul kevésbé valószínű a fertőzés továbbadása is.
  3. A fertőzésen már korábban átesett egyének oltása is szükséges ahhoz, hogy szervezetükben megfelelő mennyiségű antitest termelődjön.
  4. Egyelőre megfigyelések alapján a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája a fertőzés továbbadását is megakadályozhatja. Az eddig elvégzett kutatások szerint a beoltottak nem – vagy lényegesen kevésbé – terjesztik a koronavírust, náluk ritkábban alakul ki a megbetegedés mellett a tünetmentes fertőzés is.  
  5. Ha pedig valakinél nincs semmilyen mellékhatás, annak nem kell aggódnia, mert ez egyáltalán nem utal arra, hogy ne épült volna ki védettség. A klinikai vizsgálatokban részt vevő önkéntesek kevesebb mint fele számolt be akármilyen, többé vagy kevésbé kellemetlen mellékhatásról: láz, fejfájás vagy fáradtságérzet hiánya ellenére is megakadályozta legtöbbjüknél a megbetegedés kialakulását a vakcina. Az oltások mellékhatások nélkül is működnek.

Kardiológus szakorvosainkhoz az alábbi oldalon tudsz időpontot foglalni!

Share on facebook
Share on email
Share on whatsapp
Share on print

Kérjen visszahívást!

Kérjük, adja meg elérhetőségeit és kollégáink 48 órán belül keresni fogják a megadott telefonszámon!

Kérdése van?
Hívjon vagy írjon!

Időpontfoglalás

Foglaljon egyszerűen időpontot a Parliament Medical Center kiváló orvosaihoz.